XXVIII. - Bátölölünk rojalitása - John Woo galambász tanfolyam 101.

az előző fejezet tartalmából:

matriarcha... serpenyő... fakó keblek... listen to your heart...

A VakUndVilágtalan gyomrában

- Talán tekintettetek már dagadó keblekkel egy olyan dicső hajnal felé, mint ez a mai. Talán éreztétek már magatokat halhatatlannak. Talán éreztétek, hogy ebben a dzsungelben csak majmok vagytok. De a kusza ágak között, kiknek erős a farka, azok királyok. - kezdett bele Kong.
- Jó, ezt adom. - hümmögött maga elé Packur.
- Gyermekeim! Kannibálok!
- Majd kinövik. - fűzte hozzá Eve.
- Nem az a lényeg, hogy ti mit ettetek meg a szeretett hazátokért... hanem az, hogy a szeretett hazátok, mit ivott meg értetetek.
Mielőtt Pangea J. szóvá tehetné univerzálisan elfogadható zavarodottságát, Packur egy jól irányzott levedlett bőrdarabbal csendre szöszmötöli az orrát.
- Ebbe a tömény heroizmusba most belekeményedünk. - húzza a hóna alá a nadrágját Béla.
- Az elkerülhetetlen vég felé zuhanást talán kudarcnak élhetitek meg. Pedig ez egy lehetőség. Egy lehetőség, hogy olyan halált haljatok... ami végtére is nem olyan szar.
- Pedig elég jól kezdte. - sodor egy hógolyót a mellkasáról Terry, majd eldobja, és nézi, ahogy rövidre zár egy áramkört egy indokolatlanul nyitott panelen a VakUndVilágtalan irányítópultján.
- Ha tetszik, ha nem... - folytatja a kapitány.

A Horda

- Lassan itt a vége. - tárja szét karjait Anton, s az éggel együtt keblére öleli a zuhanó hajót is.
- Íme egy pattanásos kamasz, ki mellett síromba büszkén bukok. - biccent állával a Ganéshowich-srác felé S.E.A.N...
- Erről a csatáról még heroikus dalok születnek. - üríti kupáját Hans Zimmer.
- De olyan frankó szintiset, mint a 90-es években, ne olyan önismétlőt, mint az utóbbi években. - simítja le temetőjét a pókasszony.
- Jawohl! - igazgatja gallérját a zeneszerző.

Délebbre

- ...to your heart. - suttogja Bru.
- Ím, hát vége a dalnak. - tolja el az arcából a fenyőágat Morted a tisztásra lépve.
- Ideje, hogy a fiam végre szexi legyen. - veti meg a lábát Polter.
- Nem egészen ezt vártam. - hajít el egy tobozt Bru.
- Valami epésebbet? - húzza fel a szemöldökét a fater. - Szóvicc be, fun ki?
- Ezt inkább... nem, dad jokes, faszom bele, csatába! - rohan le a domboldalon Morted.
- Ugye tudja, hogy még mérföldekre vagyunk? - fordul a férfi felé az epehajlító.
- Persze, hogy tudja. Csak melletted meg akar halni... ami azt illeti én is... A fergetegbe! - üvölti Bru és sipákolva nekilódul.
- Legalább halálvágyban a fiamra ütöttek. - hümmögi Polter, majd nagy elánnal nekiül a fenyőfának.

Fedélzet

Második dacolva az elemekkel, és egy irdatlan magasságból zuhanó hajó bölcsességével, a kötélzet segítségével a hajó orrába kúszik (lebeg?).
- Na, mit látsz? - érdeklődik a gyümbölcs.
- Pattanásos kamasz széttárt karokkal, meg egy temető szoknyában, nyolc lábbal, irtó nagy csöcsökkel. - ordítja az utcagyerek.
- Tényleg? - hunyorog Barack.
- Nem baz'meg, kurva specifikusan találgatok. - bosszankodik Második, majd a sebesen közeledő földre mutat.

Raktér

-...to your heart. - krákogja el a dal végét Zebed. - És most? - tolja a talpát az anyja arca mellet a láda oldalának Zebed.
- Eldobtad a szíved - meglepően hamisan, hozzá kell tennem - lássuk elkapják-e. - vakarja a tarkóját Ziklon.

A Horda

A pókasszony Anton felé tornyosul, és a közeledő hajót várva berogyasztja mind a nyolc térdét.
- Ő az enyém. - suttogja.
- Óvatosan! Még tartozik nekem egy dallal. - szegezi ujját az arachnidnak Anton.
- Együtt fogjuk meghallgatni, ahogy beleleheli a lelkét. - mosolyodik el az Özvegy.

Fedélzet

- Kapaszkodj! - üvölti Második.
- Mégis mibe? - pánikol Barack.
- Ott a plot armor a jobbodon. - hadonászik a lány.

A Horda

- Keblemre! - sziszegi a temető.

Raktér

- Mégis milyen volt? - érdeklődik Ziklon.
- Mi milyen? - értetlenkedik Zebed.
- Necrolett-tel. - somolyog az öreglány.
- Fakó, puha, de mégis furán kemény, hideg, mint egy tál félkemény puding. - kezd bele Zebed.
- Ennyire rossz? 
- Áh. Imádtam.
- De?
- De...

Fedélzet

- Nem haltunk meg. Ez valami varázslat. - tapogatja magát Második.
- Inkább dekoltázslat. - száguld feléjük porfelhőt verve, egy fenyőfával a farzsebében, két alakot félreverve Polter.
- Ez meg ki? - néz át a korláton a lány.
- Zebed faterja. - suttogja rejtőzködve Barack.
- És? - húzza fel a vállát Második.
- Inkább dögöltünk volna meg. - mormogja a gyümbölcs.